GY.I.K.

Csepegő víz

Csepegéstől függően akár több köbméter víz is kárba vész. Ez nem csak a vízkészletünknek, hanem a pénztárcánknak is elég megterhelő lehet. A csepegő csapot zárja el rendesen, vagy ha hibás, javítsa, javítassa meg. Csöpöghet az öntözőcső is, itt a csatlakozásokat kell meghúzni, a hibás részt levágni, vagy tömíteni.

 

Az ivóvíz összetevői

Kalcium: erősíti a csontokat, illetve segít egészségünk megőrzésében. Magnézium: hatással van az idegrendszerünkre.Hiánya fáradékonyságot, a szellemi teljesítőképesség csökkenését okozza. Klorid: fémekkel alkotott sói, például a nátrium-klorid a gyomorsav képződéséhez és a különböző enzimek aktiválásához nélkülözhetetlenek.h Vas: életfontosságú elem, a hemoglobin és az enzimek alkotórésze. Hiánya fáradtságot, levertséget, koncentrációzavarokat okozhat. Szulfát: segíti a gyomorműködést, magas koncentráció esetén (500-600 mg/l fölött) már hashajtó hatású. Fluorid: nagy szerepe van a fogak egészségének megőrzésében. Nátrium: testnedvekben található. Fontos a szerepe a keringés szabályozásában. Ammónium: szennyezésjelző vízminőségi paraméter Nitrit, nitrát: szennyezésjelző vízminőségi paraméterek

 

Az egyik legnagyobb vízfogyasztó a WC-tartály

A tartályt cserélje ki víztakarékosra. Ha régi tartálya van, rakjon bele pl. egy műanyag palack vizet. Így kiszorítja a víz térfogatát, kevesebb víz is elég lehet az öblítéshez. Ha van kútja, abból is feltöltheti az öblítőtartályt. Jobb, mint a drága ivóvizet használni erre.

 

Hogyan lehet csökkenteni a vízfogyasztást a háztartásokban?

A lassan csöpögő csapok, amit véletlenül nyitva felejtettünk vagy nem csináltatunk meg, egy nap alatt akár 40-120 liter vizet folyatnak el. A csapból csöpögő víz a lefolyón keresztül elfolyó pénz, hiszen az elpazarolt víz miatt magasabb vízszámlát kell fizetni. Rajtunk múlik, hogy hogyan spórolunk a vízszámlánkon. Néhány ötlet a takarékoskodáshoz: Általános víztakarékossági tippek: Ne folyassa feleslegesen a vizet: kézmosásánál, borotválkozásnál csak annyit engedjen, amennyit felhasznál. Zuhanyozzon, fürdés helyett. Zuhanyrózsának olyan rózsát válasszon, ami keveri levegővel a vizet, így kevesebb vízzel is ugyanazt érheti el. Évente egyszer zárjon el minden vízfogyasztót egy órára. Jegyezze fel az elején és a végén a vízóra állását. Ha nem egyeznek az adatok, valahol ereszt a vízhálózat! A mosógépet csak ruhával teli kapcsolja be, negyedig-félig rakva pazarlás beindítani. Mosogatásnál az edények tisztára mosásához ne használjon folyóvizet, csak az öblítéshez. A főzéshez felhasználandó alapanyagok (főleg zöldségek) tisztítását is álló vízben célszerű kezdeni, a tisztítás befejező fázisát folyó vízben megoldani.

 

Locsolás

Ha van kútja, azt használja! Ha a kútvíz ivásra, fürdésre nem alkalmas, locsoláshoz még megfelelő lehet. Gyűjtse az esővizet, ez lágy víz, a növényei is jobban szeretik. Az ágyásokat, a fák földtányérjait, növények közti szabad területeket takarja le avar-faforgáccsal. Az így létrejött talajtakarónak köszönhetően ritkábban nő a gyom, a talaj kevesebbet párologtat, így kevesebb locsolásra lesz szükség. Öntözzön inkább este (főleg a meleg nyári napokban), mert akkor kevesebb a párolgás. Építsen ki csepegtetős öntözőrendszert, így hatékonyabbá válik az öntözés.

 

Milyen élettani hatásai vannak a nem megfelelő minőségű ivóvíznek?

Az egészségügyi kockázatok értékelése állathkísérletek és/vagy nagyobb embercsoportokon végzett járványtani/epidemiológiai megfigyelések eredményein alapul. A daganatkeltő/rákkeltő anyagok esetében a határértékeket úgy állapítják meg, hogy az azt tartalmazó ivóvíz egész életen keresztül (70 évig, napi 2 l mennyiségben) történő fogyasztása legfeljebb százezer fogyasztó közül egy esetben jelentsen daganatbetegség kockázatot. Ezért a határértékek túllépése csak az általa előidézett betegség kialakulásának – a határérték túllépésének fokától függő mértékben – emelkedett kockázatát jelenti, és semmiképpen sem annak biztos megnyilvánulását.   Bór: határérték: 1 mg/l (mikrogramm/liter) Ivóvízben talajtani réteg eredetű Felszíni vízben: szennyvízzel kerül (pl. mosószerek bejutása) Dél-alföldi régióban: 16 településen mutatták ki a jelenlétét a vízben Országosan összesen: 53 település érintett   Állatkísérletek: hím állatok szaporító szervein (elsősorban heréin) jelentkeztek toxikus hatások, illetve patkányokon, egerekben, nyulakban a fiatal egyed fejlődésére káros hatást gyakoroltak   Eltávolítása: az ivóvízből: gazdaságos vízkezelés nincs, így megoldást jelenthet más megfelelő minőségű forrás bekapcsolása a vízellátásba   Arzén: határérték: 10 µg/l (mikrogramm/liter) Ivóvízben réteg eredetű Dél-alföldi régióban: 149 település érintett Országosan összesen 475 település érintett   Közegészségügyi szempontból különösen fontos tény, hogy ez az egyetlen olyan paraméter, amelyről a WHO által hivatkozott korábbi vizsgálatokkal egybehangzóan egy friss hazai epidemiológiai kutatás (2004) is kimutatta az ivóvíz határérték feletti szennyezettségének hatását a bőr-, és tüdőrák, nagyobb koncentrációknál pedig ezeken felül még a hólyag- és veserák kockázatának növekedésére.   Eltávolítása: megfelelő technológiák rendelkezésre állnak, de sok esetben gazdaságosabb más megfelelő minőségű forrás bekapcsolása a vízellátásba (vízkeverés, új kút)   Nitrit (NO2), nitrát (NO3): Határértékek: Nitrit:       0,5 mg/l Nitrát: 50 mg/ln Együttes: {nitrát/50}+ {nitrit/3}≤ 1 mg/l Dél-alföldi régióban: 4 település érintett   Előfordulása ivóvízben: emberi tevékenységből ered (állattenyésztés, műtrágyázás) Nitrátot, nitritet határérték feletti koncentrációban tartalmazó ivóvíz – de esetenként egyéb táplálékok (pl: zöldségek) a terhesek, újszülöttek és a csecsemők egészségét veszélyezteti.» kékkór vagy más néven methemoglobinémia Nitrátszennyezéssel kapcsolatos alapvető feladat: megelőzés, fennálló szennyezés esetén a szennyező forrás kiiktatása, vagy új vízforrás (pl. állattartásból származó hígtrágya elszállítását szennyvíztisztítóra). Nitritszennyezés esetében is a megelőzés a legjobb megoldás. Az esetek többségében ez a meglévő technológia és a vezetékhálózat gondos üzemeltetését (tisztítását), illetve az ammónia eltávolítását jelenti.

 

Miért fontos a víz az emberi szervezet számára?

Az emberi szervezetben lévő víz aránya 70% felett van. A különféle életfolyamatok – pl. azégési, az energetikai, az enzimatkai folyamatok – mind vizes környezetben mennek végbe. Az ember izzadás és párologtatás következtében vizet veszít, melyet ivással kell folyamatosan pótolni a szervezet egészséges működésének a fenntartásához. Az izzadás emellett ásványi sókat is elvon a szervezetből, ezért ajánlott minél több ásványvizet fogyasztani.

 

Mennyire felel meg a magyar ivóvíz a nemzetközi előírásoknak?

Magyarországon már a csatlakozás előtt is az EU-előírások jelentették a mércét, vagyis nem álltunk rosszul korábban sem ivóvízminőség szempontjából. 1998-ban azonban tovább szigorították a határértékeket, az arzénét például ötven mikrogramm/literről tízre. Ugyanígy probléma a bór, a fluorid és a nitrit határértéket meghaladó mennyisége. Mivel az ivóvízminőség-javítás szükségessége Magyarországon kilencszáz települést és több mint kétmillió embert érint, haladékot kaptunk az uniótól, és elindítottuk az Ivóvízminőség-javító Programot. Az egyik legkomolyabb egészségügyi kockázatot jelentő probléma az arzén határértéket meghaladó koncentrációban való jelenléte. Ez Magyarországon körülbelül 2,5 millió – elsősorban az Alföldön élő embert érint. Az Európai Unió 98/83/EK Irányelvében meghatározott egészségügyi határértékektől való eltérést a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet településekre lebontva tartalmazza.

 

Mennyi vízre van naponta szükségünk?

Egy átlagos háztartásnak 200-300 liter a napi vízigénye. Egy személy napi vízfogyasztása bizonyos tevékenységekre lebontva: Főzés, ivás: 7-11 literMosakodás, zuhanyzás: 30-55 liter Mosás: 20-40 liter Takarítás: 5-10 liter WC-öblítés: 20-40 liter

 

Mennyi vizet igyunk naponta?

Egy felnőtt ember ajánlott napi folyadékigénye 2–2,5 liter. Bár a gyermekek ajánlott folyadékfogyasztása testsúlytól függ, számításba kell venni, hogy ők sokkal többet mozognak, mint a felnőttek. Ezért gyermekek esetében is jó szívvel ajánlható a napi 2–2,5 liter folyadék. Esetükben az is fontos, hogy már kisgyermek kortól rászoktassák őket arra, hogy inkább rostos italokat és természetes ásványvizet igyanak.